Az oldalon cookie-kat és a Google Analytics szolgáltatását használjuk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk a honlapunkon.

Ha kikapcsolja a cookie-kat, annak hatása lehet az oldal működésére. A beállításokat bármikor megváltoztathatja, kérjük ezzel kapcsolatban nézze meg a böngésző információkat, vagy a segítség oldalt.

Hogyan válassz harcművészetet?

• Sok az infó és nem tudsz eligazodni közöttük?
• Odáig eljutottál, hogy vannak övek, meg vizsgák, meg pizsamás keletiek rugdosnak, de a többi érthetetlen katyvasz?
• Segítünk eligazodni!

  KATTINTS IDE  
s olvasd el a továbbiakat!

A Wing Chun története

A stílus történetét az azonos leszármazási vonalhoz tartozó iskolák közel azonos módon mesélik el. Ám a már régen elvált iskoláknál komoly különbségek lehetnek. Általában három alapvető formában mesélik el a történteket:

Falfest1. A stílus Ng Mui shaolin-i apácától és tanítványától Yim Wing Chun-tól származik. A stílust Yim Wing Chun-ról nevezik Wing Chun-nak.
2. A stílust a Shaolin kolostorban állították össze, s a kolostor pusztulása után terjedt el. A mesterek akik összeállították, a kolostor Weng Chun Tong-nak (Yong Chun Tang, Örök Tavasz Csarnok) nevezett helyiségében ültek mindig össze. Innen a stílus neve.
3. A stílust a „Vörös Hajón“ bujkáló shaolin papok, és különféle titkos társaságok tagjai állították össze. A stílus neve itt egy jelmondat kulcsszavaiból származik.

A Wing Chun kialakulásáról úgy tűnik ellentmondásos történeteket őriztek meg a stílus mesterei, de valójában ezek csak látszólagos ellentétek. Ha sorra vesszük, a „történeti szeletekből“ kirajzolódik egy történet, ami úgy tűnik magyarázza az összes többit, s érthetővé válik az is, hogy hogyan keletkeztek az eltérő változatok. Ezt mondom el a következőkben.

Weng Chun Tong (永春堂)

shaolintempleA mandzsu hódítás után módszeresen vadásztak a papokra és az őket támogató klánokra. Ismerték a papok harci stílusait, többet megszereztek az addig titkos, a technikákat leíró könyvekből. A fujian-i kolostorban néhány mester hozzálátott egy új stílus kidolgozásához. A stílust kifejezetten a titkos társaságok kiképzésére szánták. Ezért egy kevéssé ismert gyakorlatrendszert választottak ki. A gyakorlatokhoz alapként a Daru és Kígyó stílust használták fel (mindkettő kéztechnikáját módosították ehhez). De felhasználták egyéb stílusok elemeit is, így meglepő módon a Tigris és a Sárkány stílusokból is találhatók gyakorlatok, illetve külön gyakorlat a Lap sau sorozata is. Az alapok ugyanazok maradtak, a kombináció módja lett új.

Miután a kormányzat a fegyvereknek még a birtoklását is halállal büntette, ezért az új rendszerbe csak a kettős rövid kard használata került be (Ugyanis a kantoni rövid kard, vagy kettős rövid kard mérete és formája szinte teljesen megegyezik a minden háztartásban megtalálható húsvágó bárddal, az egyedüli különbség, hogy a kardon egy kézvédő is található. Így szükség esetén a húsvágó bárdot használhatták fegyverként; illetve könnyen átalakíthatták harci célokra.)

A hagyomány szerint a stíluson dolgozó mesterek a kolostor Weng Chun Tong-nak (Yong Chun Tang, Örök Tavasz Csarnok) nevezett helyiségében ültek mindig össze. A stílus innen kapta a nevét. Az új stílus legkorábbi képviselői közül három mester ismert: Ji Sin (Zhi Shan), a kolostor apátja, s két apáca, Ng Mui (Wu Mei) és Yat Chan (Yi Chen).

Az alapítók

Ng Mui apáca komoly mestere volt a shaolin-i harci művészeteknek. Több stílus is alapítójaként tiszteli (Wing Chun, Ng Mui Paai, Sárkány Ököl). Több, olykor halálos viadalon vett részt. Az egyik történet szerint egy 14 éves fiú Fong Sai Yuk (Fang Shiyu) halálos küzdelembe keveredett, s kénytelen volt megölni ellenfelét. Ellenfelének apja, Li Ba Saan azonban bosszút esküdött, s kihívta a fiút. Ng Mui megpróbálta lebeszélni Li-t a harcról, de az hajthatatlan maradt. Ng Mui már ekkor is idős (75 éves) volt, de úgy döntött, maga áll ki a fiú helyett. Ahogy elkezdődött a küzdelem, az apáca megpróbálta hatástalanítani Li-t, anélkül, hogy az komolyabban megsérülne, de a férfi túl jó küzdő volt. Egyik ellentámadásával, egy rúgással leterítette Li-t, amibe az belehalt. A megmentett fiú, Fong Sai Yuk, később maga is híres harcos lett. 

 
 Ng Mui és Yim Wing Chun

Ng Mui is menekülni kényszerül, s hosszabb vándorlás után talál rá a Fehér Daru nevű kis taoista templomra, ahol biztonságban lehet üldözői elől. (A templom a Sichuan és Yunnan határán lévő Daai Leung (Daliang) hegyen található. Yunnan az egyik legtovább kitartó tartomány, s a későbbiekben is az ellenállás egyik fészke.) Tovább dolgozott a kolostorban kimunkált új stíluson, s a buddhista szellemi alapok mellett megjelennek a taoista elvek is, főleg amik a lágyságra és a yin-yang működésére vonatkoznak. Rendszerének kidolgozása után Ng Mui elhagyta a Fehér Daru templomot. Járta az országot, s szerzetesi közösségekben több helyen is oktatta az új stílust.

Egyik útja alkalmával Ng Mui összeismerkedett egy fatsaan-i (Foshan) kereskedővel, Yim Yi-vel. Yim Yi egy alkalommal elpanaszolta, hogy lánya, Yim Wing Chun (Yan Yongchun) eljegyezte magát egy fiatalemberrel, de ezt egy helyi tolvajbanda vezetője nem hajlandó tudomásul venni, s magának akarja a lányt. Yim foglalkozott a harci művészetekkel, s lányának is megtanította, amit tudott, de ez kevés volt ahhoz, hogy a bandával szembeszállhasson. Ng Mui rövid gondolkodás után felajánlotta segítségét. Megüzenték a bandavezérnek, hogy beleegyeznek a házasságba, és időt kértek az eljegyzés felbontásához, illetve az esküvői előkészületekhez. Magával vitte Wing Chun-t, és elkezdte oktatni stílusára. Egy év után úgy látta, a lány képes lesz megküzdeni a tolvajjal. Yim Yi felkereste a bandát, és azt mondta, elintézték az esküvőt, de Wing Chun csak ahhoz hajlandó feleségül menni, aki le tudja őt győzni küzdelemben. Mikor sor került az eseményre, a tolvaj megpróbálta lerohanni a lányt, de legnagyobb döbbenetére az könnyűszerrel hárította ütését, majd eldobta magától. Miután többször is hiába próbálkozott, társai is bekapcsolódtak, ám ők is rövid úton a földre kerültek. Kénytelenek voltak elismerni vereségüket, s Wing Chun hozzámehetett választottjához Leung Bok Chau-hoz (Liang Botao). Ezek után még három évig tanult Ng Mui-tól. Yim Wing Chun ezután vette fel a Wing Chun nevet, de ehhez először meg kellett változtatni a jelet, mert a Weng (Yong, Örök) forma csak férfinevekben fordul elő. Így lett Wing Chun (詠春 Yong Chun, Verselő, Daloló Tavasz) a neve.
A Weng Chun formula valamilyen előre megbeszélt azonosító jel lehetett, mert nem Yim Wing Chun neve volt az egyetlen, ahol előfordult. A Weng jelet több mester is felvette a nevébe, illetve a Weng Chun kifejezés különböző versekbe, jelmondatokba is bekerült.


Yim Yi halála után Wing Chun és férje Guangzhou-ba költözött. Leung Bok Chau is megtanulta feleségétől a stílust. Tudásukat csak egy személynek adták tovább, egy Guangxi-beli kereskedőnek, Leung Laan Gwai-nak (Liang Langui).

Shaolin mesterei, felkészülhettek arra, hogy nem lesznek képesek tartani a kolostort, mert annak pusztulása után nem ötletszerűen menekültek, többük útja is a déli operatársulatokhoz vezetett. Kínában a színészeket hagyományosan harcművészeti képzésben részesítik, hogy hitelesebben tudják előadni a darabok harci jeleneteit. Ráadásul előadás közben erős festést viselnek az arcukon. Így néhány harcművész jelenléte nem válhatott olyan feltűnővé. Akkoriban a színtársulatoknak nem volt állandó színházuk, járták az országot, s ahol igény volt rá, előadták darabjaikat. (Hasonlóan a mi XIX. századi színészeinkhez. S míg nálunk a ponyvás, ekhós szekér, úgy Kínában a vörösre festett dzsunka volt ismertetőjelük.) Ez azt is lehetővé tette a mesterek számára, hogy szervezzék a mandzsuellenes társaságok munkáját. A Vörös hajók, majd később Fatsaan környéke két titkos társaságnak is központjául szolgált. Az egyik a Tin Dei Wui (Tian Di Hui, Menny és Föld Társasága), a másik a Hung Fa Wui Gun (Hong Hua Hui Guan, Vörös Virág Társaság).

Ji Sin apát a templom pusztulása után mint szakács helyezkedett el az operatársulat hajóján. A magát együgyűnek tettető szakácsról senki nem sejtette, hogy ki is valójában. Az egyik településen, ahol előadást tartottak, egy „Tigris“ Wong néven ismert bűnöző kereste fel őket, s védelmi pénzt követelt rajtuk, estig adva rá időt, hogy összeszedjék. A társulat reménytelen helyzetben volt. Nem volt pénzük sem a védelmi pénzre, sem útjuk folytatására. Ugyanakkor megvédeni sem tudták magukat, hisz az általuk művelt kung-fu csak a látványos bemutatókra volt alkalmas. Este a visszatérő „Tigris“ Wong rendkívül dühös lett, amiért nem tudnak fizetni, s Wong Wa Bou-ra (Huang Baohua), a társulat vezetőjére támadt. Az „együgyű szakács“ váratlanul közbelépett, s megpróbálta leállítani „Tigris“ Wong-ot, anélkül, hogy az komolyabban megsérülne. Ám Wong nem tűrhette, hogy egy közönséges szakácstól vereséget szenvedjen, s egyre keményebb technikákkal támadott. Ji Sin először csak eltérítette a támadásokat, majd az egyik ütés után eltörte támadója néhány ujját. Mivel ez sem állította meg Wong-ot, a következő támadássorozatnál belépett, s egy fogással földre vitte. Ezek után „Tigris“ Wong is kénytelen volt belátni, hogy nem bír el a „szakáccsal“, s megszégyenülten távozott a hajóról. Az eset után a társulat több tagja is tanulni kezdett Ji Sin-től. (Ji Sin apátra vezeti vissza eredetét még a Déli Shaolin és a Hung Ga is. Ezen stílusok leszármazási vonalában található a legendás Wong Fei Hung.)

Yat Chan apáca tanítványával Jeung Ng-val (Zhang Wu) menekült (Van olyan verziója is a történetnek, hogy Yat Chan nem apáca, hanem az apácákat oktató szerzetes volt.). A két pap tanítványává fogadott kettő, a mandzsuellenes titkos társaságok tagjai közé tartozó színészt „Taan Sau“ Ng-t (Tanshou – Széttáró kéz – Wu) és „Hung Gan“ Biu-t („Hongjin“ – Vörös kendős – Biao), majd ők is csatlakoztak a Vörös Hajón lévő társaikhoz.

A stílus elterjedése

Leung Laan Gwai, aki Yim Wing Chun és Leung Bok Chau tanítványa volt, megtanította Wong Wa Bou-t a Wing Chun Ng Mui féle változatára. Ji Sin pedig Leung Yi Tai-t (Liang Erdi) tanította meg a shaolin-i „egyfejű“ bottechnikára (Ezt a későbbiekben lándzsatechnikákkal kombinálták, így jött létre a Tapadó bot technikája is.).
A Wing Chun ma ismert formájában ezekben az időkben jött létre a Vörös hajó színészei között. Ennek az időszaknak ismert mesterei Wong Wa Bou, Leung Yi Tai, Syun Gam, Lai Fuk Syun.

Pár év múltán Leung Yi Tai továbbadta a rendszert egy Fatsaan-i orvosnak, Leung Jaan-nak (Liang Zan).
Leung Jaan gyakran és szívesen próbálta ki tudását, amivel kiérdemelte a „Kung-fu királya“ címet, s népszerűvé tette a stílust Fatsaan-ban. Ez persze még több próbálkozót vonzott, de kihívóit olyan gyorsan győzte le, hogy azok egy idő múlva elmaradtak. Leung Jaan átadta tudását fiainak, Leung Bik-nek (Liang Bi), Leung Cheun-nak (Liang Chun), és Leung Go-nak (Liang Ge), s néhány helybélinek is.

 
 Leung Jaan küzdelme

Leung Jaan esténként háza udvarán gyakorolt taníványaival. Felfigyelt egy nagy termetű, erős férfira, aki minden nap a kapuból figyelte a gyakorlókat. Leung ismerte a férfit, tudta, hogy Chan Wa Seun-nak (Chen Huashun) hívják, s a piacon dolgozik pénzváltóként. Leung Jaan látta, hogy Chan mennyire szeretne tanulni, így tanítványává fogadta. Chan Wa Seun munkájából kifolyólag többször be kellett bizonyítsa tudását. Hamar híre ment, s tanítványok is szegődtek mellé, ám ő híven a Wing Chun korábbi gyakorlatához, majd négy évtizedes oktatói gyakorlata alatt mindössze tizenhat tanítványt oktatott. A mandzsu császári udvarhoz is meghívták, de Chan visszautasította a felkérést. Arra hivatkozott, hogy ő nem kapta meg a teljes rendszert, így nem is tudja azt átadni. A valódi ok az volt, hogy a Wing Chun a „másik oldalt“, vagyis a titkos társaságok tagjait oktatta. Ennek számos nyoma fennmaradt. Ugyanakkor sok helyen ma is azt írják le, hogy Chan Wa Seun nem ismerte a teljes rendszert. Saját fiának Chan Yu Min-nek (Chen Rumian) is oktatta a rendszert, de a fiú nem mutatott túl nagy érdeklődést. Ezért menyének adta át tudását. Így Yu Min apja halála után kénytelen volt saját feleségétől megtanulni a Wing Chun-t. Chan Wa Seun-nak azonban az utolsó tanítványa lett a leghíresebb. Ő volt Yip Man (Ye Wen).

Yip Man talán a legismertebb kínai harcművész. Fatsaan-ban született 1893-ban. Tehetős családba született, házaik, üzleteik voltak a városban. Chan Wa Seun az egyik házuk hátsó udvarát bérelte ki oktatásra. Így Yip Man-nak alkalma volt megfigyelni a stílust. Yip Man szerette volna a harci művészeteket megtanulni, s kapott a lehetőségen. Anyját kérte fel közvetítőnek, akinek sikerült is rávennie Chan mestert, hogy fogadja fel. Három év múlva Chan Wa Seun meghalt, ezért annak vezető tanítványával, Ng Jung Sou-val (Wu Zhongsu), s idősebb tanulótársaival – Ng Siu Lou (Wu Xiaolu), Leui Yu Jai (Lei Ruji), Chan Yu Min (Chen Rumian) – folytatta a gyakorlást.
Yip Man több, esetenként nyilvános küzdelmet vívott, s győzelmei ismertté tették a nevét Fatsaan-ban. A II. Világháború alatt kényszerűen Hongkong-ba költözött, ahol megélhetési okokból elfogadta az Éttermi Dolgozók Munkásegylete elnökének, Hu Yi-nek invitálását, s oktatni kezdett az egylet tagjainak. Itt kezdte tanulmányait sok híres tanítványa: Leung Seung (Liang Xiang), Lok Yiu (Luo Yao), Cheui Seung Tin (Xu Shangtian), Lou Man Gam (Lu Wenjin), Wong Seuhn Leung (Huang Chunliang). És a későbbiek, Mui Yat (Mei Yi), Jeung Cheuk Hing (Zhang Zhuoqing, William Cheung), Ho Gam Ming (He Jinge) és Lei Siu Lung (Li Xiaolong, Bruce Lee) is. Ő volt az első nagymester, aki nyilvánosan tanította a Wing Chun-t. Munkásságának köszönhetően a Wing Chun az egyik legnépszerűbb irányzattá vált, s tanítványai révén nyugatra is eljutott.

A Wing Chun legismertebb változatai a „Yip Man ágból“ kerültek ki, de ezen kívül számos változata fennmaradt, s ezek is főként Fatsaan környékén.

Tetszett a cikk?
Kérjük értékeld!
1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 5.00 (5 Votes)