Yip Man
Yip Man (Ye Wen) talán a legismertebb kínai harcművész. Fatsaan-ban született 1893 október 14-én. Tehetős családba született, házaik, üzleteik voltak a városban. Chan Wa Seun (Chen Hua-shun) mester az egyik házuk hátsó udvarát bérelte ki oktatásra. Így Yip Man-nak alkalma volt megfigyelni a stílust. Yip Man szerette volna a harci művészeteket megtanulni, s kapott a lehetőségen. Anyját kérte fel közvetítőnek, akinek sikerült is rávennie Chan mestert, hogy fogadja fel. Hat év múlva Chan Wa Seun meghalt, ezért annak vezető tanítványával, Ng Jung Sou-val (Wu Zhong-su), s idősebb tanulótársaival – Ng Siu Lou (Wu Xiao-lu), Leui Yu Jai (Lei Ru-ji), Chan Yu Min (Chen Ru-mian) – folytatta a gyakorlást.
Chan Wa Seun tanítványai közül Yip Man volt a legfiatalabb, ezért sokáig nem akart tanítani, nehogy Kung-fus testvéreit megbántsa, s még családjának körében sem beszélt harcművészeti tanulmányairól.
Az egyik tavaszi ünnepnap alkalmából oroszlán- és sárkánytáncot tartottak a Majomkirály temploma mellett. Nagynénje kérésére elkísérte két unokahúgát, hogy megnézhessék az ünnepséget. A tömegből egy 6-7 fiatal férfiból álló csapat felfigyelt a két szép lányra, és zaklatni kezdték őket. Yip Man hamar megelégelte a dolgot, és követelte, kérjenek bocsánatot. Ám azok nem vették komolyan a vékony, jól öltözött férfit, csak egy elkényeztetett gazdag ficsúrt láttak benne. Az egyik fickó előlépett, hogy félrelökje, de többszöri próbálkozás után is csak a levegőt találta el. Ekkor dühödten előrelendült, ám rövid úton a földön végezte. A banda tagjai pillanatok alatt felocsúdtak, s Yip Man-ra támadtak. Yip Man keveset mozgott. Mikor valamelyik felé ütött, kis fordulattal kikerülte a támadást, s villámgyorsan visszatámadt ellenfele középvonalára, hogy kimozdítsa egyensúlyi helyzetéből. Minden alkalommal, mikor már úgy tűnt, eltalálják, hirtelen elmozdult, vagy hárította az ütést. Néha úgy látszott, hogy éppen csak megérinti ellenfelét, de az érintés eredményeként a támadó összecsuklott a fájdalomtól. Ám ennek ellenére egyikük sem sérült meg komolyan. A küzdelemnek nagyon gyorsan vége szakadt, a csapat futva menekült el a helyszínről. Az eset ismertté tette Yip Man nevét Fatsaan-ban.
Egy este barátai vendéglőbe hívták iszogatni. A vendéglőben az egyik asztaltársaságot egy gyönyörű lány szórakoztatta. Barátai elmesélték, hogy a lányt Yim Hung-nak hívják, s a „Virágok és fűzek házának“ lakója. (Kínában régen a „Vigalmi negyedek“ bordélyházait nevezték így.) Elmondták, hogy a lány a harcművészetekkel is foglalkozik, s ingyen kínálja szolgáltatásait annak, aki képes őt három, hasára mért ütéssel kiütni, de tíz liang aranyat kell annak fizetni, aki nem képes erre (Kínában az öntött pénzérmék, papírpénz és súlyra mért arany és ezüst egyaránt hivatalos fizetőeszköznek számított. 1 liang kb. 5 dkg). Yip Man csak nevetett a dolgon, de barátai mindenképp szerették volna látni a próbát. Egyikük oda is hívta Yim Hung-ot, s azt mondta:
„Ez az ember egy nagyon jó harcművész, az ő erejének még a te acélos hasad sem állhat ellen.“
Yim azt felelte: „Yip úr, nálam az a szabály, ha meg tudsz ütni úgy a hasamon, hogy ne álljam, ingyen elmegyek veled. De ha kudarcot vallasz, tíz liang aranyat fizetsz. Látom, jó családból való fiatalember vagy, s nem tudom, miféle fogalmaid lehetnek a harci művészetekről. Félek, hogy megsérülne a kezed!“
Yip Man mosolyogva felelte: „Még sosem ütöttem meg nőt. Ha nem bánod, megpróbálom. Itt van az arany, ha veszítek, a tied.“
Yim Hung rövid légzőgyakorlatot csinált, s megfeszítette a hasát, ami nagyon keménynek tűnt. Yip Mahn lazán a nő hasához érintette az ujjait, s egy rövid gyors ütést adott le annak hasára. Yim Hung-nak elakadt a lélegzete és a padlóra rogyott. Yip Mahn gyorsan felsegítette és elnézést kért: „A pénz a tiéd, és nem várok érte semmit.“ Majd leírta egy orvosság receptjét, amivel helyreállíthatja a Qi keringését. Ezután elköszöntek és távoztak barátaival.
Egy másik alkalommal Yip Man esti sétát tett, hogy a teliholdat megcsodálja. Elég sokan voltak az utcákon, s Yip Man véletlenül rálépett az egyik ember lábára. Mikor megállt, hogy bocsánatot kérjen, látta, hogy egy katonatiszt az. Abban az időben Kínában (a Qing-dinasztia bukása óta) egymást váltották a különféle rövid életű kormányok, s különálló erőkként léptek fel a különféle katonai parancsnokok által uralt tartományok, illetve katonai egységek. Polgári kormány nemigen tudott felelősségre vonni katonákat viselt dolgaik miatt, így azok azt tettek, amit akartak. Ez a katonatiszt is rögtön pisztolyt rántott, hogy lelője az alkalmatlankodó civilt. Mielőtt azonban elsüthette volna, Yip Man cselekedett. Megragadta a fegyvert és csavart rajta egyet, amitől a tár a földre hullott. A tiszt döbbenten állt, s mielőtt bármit tehetett volna Yip Man már el is tűnt a tömegben.
Az első tanítványok
Egy nap egy helybéli kereskedő, Jau Chen Chung meghívta Yip Man-t a házába, s felkérte, hogy tanítsa fiait. Yip Man-nak pénzügyi gondjai voltak, ezért rövid gondolkodás után igent mondott. A hír nagy meglepetést okozott, hisz eddig elzárkózott az ilyen kérésektől. Egyik barátja ismert egy Choi Lei Fat mestert, Wan Dai Han-t, akit be is mutatott neki. Wan barátságos mérkőzésre hívta ki Yip Man-t, aki úgy gondolta ez jó alkalom lenne a Wing Chun népszerűsítésére, s képességei bizonyítására, ezért elfogadta a kihívást. Megegyeztek a részletekben, s egy orvost is felkértek bíráskodni. Sor került a küzdelemre. Wan kezdett egy sorozattámadással. Yip Man apró lépésekkel, forgásokkal kerülte el az ütéseket, majd ellenfele ritmusát megtörve egyenesen Wan középvonala felé lépett, s annak törzsét és fejét támadta. Wan nem tudott kitérni, s az egyik ütés után hátraesett. A bíró közbelépett, és leállította a küzdelmet. Hogy senkit se bántson meg, döntetlent hirdetett. De ettől kezdve senki sem tette szóvá, hogy Yip Man Wing Chun-t tanít. Ebben az időben tanult tőle Jau Gwong Yu (Zhou Guang-yu), Gwok Fu (Guo Fu) és Leun Gaai (Lun Jia).
Eközben a Kína elleni japán támadások hevesebbek lettek, ezért úgy döntött, családjával Hongkong-ba költözik. Hongkong-ban megélhetési okokból elfogadta az Éttermi Dolgozók Munkásegylete elnökének, Hu Yi-nek invitálását, s oktatni kezdett az egylet tagjainak. Itt kezdte tanulmányait sok híres tanítványa: Leung Seung (Liang Xiang), Lok Yiu (Luo Yao), Cheui Seung Tin (Xu Shang-tian), Lou Man Gam (Lo Man Kam, Lu Wen-jin), Wong Seun Leung (Huang Chun-liang). És a későbbiek, Mui Yat (Mei Yi), Jeung Cheuk Hing (Zhang Zhuo-qing, William Cheung), Ho Gam Ming (He Jin-ge) és Lei Siu Lung (Li Xiao-long, Bruce Lee) is.
Hogy megismertesse Hongkong-ban a stílusát, főleg az első időkben különféle versenyeken indította tanítványait, amire alaposan felkészítette őket, s hogy felgyorsítsa az iskola fejlődését, az első pár tanítványt megtanította egy-egy kiemelt területre, aminek szakértői lettek. Így Cheui Seung Tin a Siu Nim Tau (és a hozzá tartozó gyakorlatok), Leung Seung a Biu Ji (és a hozzá tartozó gyakorlatok), Lok Yiu a hosszú bot (és a hozzá tartozó gyakorlatok) specialistája lett. A későbbiekben persze az egész stílust megkapták, de az ő stílusaiknak (némileg más alapozás) ez komoly jellemzőjévé vált.
Az ötvenes években két felnőtt fiának is sikerült átjutnia Hongkong-ba. Ekkor már a Yip Man vezette Wing Chun iskolának komoly híre volt, ezért úgy gondolta, hogy a Wing Chun oktatás biztosítaná megélhetésüket. Két tanítványát Lok Yiu-t és Wong Seun Leung-ot kérte fel, hogy kezdjék el a fiai tanítását. (Kínában általános gyakorlat, hogy a kung-fu mesterek klánon belül keresnek egy oktatót a gyermekük részére, s maguk csak akkor foglalkoznak vele, ha már egy komolyabb szintet elért a tanulmányaiban. Erre elsősorban a kétféle nevelés különbsége miatt kerül sor. A kínaiak szülőként többnyire rendkívül engedékenyek, oktatóként viszont igen kemények. S ahogy az egyik mester mondta: „Az nem megy, hogy reggel megsimogatom a fejét, s azt mondom, hogy szeretem, este pedig elverem a bambuszbottal.“) Az alapozás különbözősége mai napig látható. Yip Jing stílusa Wong Seun Leung-éhoz, Yip Jeun-é pedig Lok Yiu-éhoz hasonlít jobban.
Yip Man iskolája hamar „kinőtte“ az egylet által biztosított helyiséget, s megnyitotta saját termét. 1972-ben bekövetkezett haláláig oktatta a stílust.
Ő volt az első nagymester, aki nyilvánosan tanította a Wing Chun-t. Munkásságának köszönhetően a Wing Chun az egyik legnépszerűbb irányzattá vált, s tanítványai révén nyugatra is eljutott.
Korai csoportkép, első sor balról jobbra Lok Yiu, Leung Seung, Yip Man és Yip Jing
