Az oldalon cookie-kat és a Google Analytics szolgáltatását használjuk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk a honlapunkon.

Ha kikapcsolja a cookie-kat, annak hatása lehet az oldal működésére. A beállításokat bármikor megváltoztathatja, kérjük ezzel kapcsolatban nézze meg a böngésző információkat, vagy a segítség oldalt.

Wu Taiji Wai Dan Qigong

Az itt bemutatásra kerülő Qigong sorozat a Tai Ji 24 karakteres formájához hasonlóan újabb keletű gyakorlatsor. A „8 brokáttekercs“ mintájára állították össze a már korábban is meglévő Qi gyakorlatokból és különféle Tai Ji mozgáselemekből.
A sorozat a „Wai Dan“, vagyis „Külső Elixir“ gyakorlatok közé tartozik. A „Külső Elixir“ gyakorlatoknál a végtagokban található energiacsatornákat (akupunktúrás, vagy meridiánvezetékek) serkentjük, s ezen keresztül hatunk az egész testre, míg a „Nei Dan“, vagy „Belső Elixir“ gyakorlatoknál pont fordítva, a belső erőközpontokra koncentrálunk, s onnan kiindulva töltjük fel a testet energiával.
Az egyszerűsített mozgások átmozgatják az egész testet, serkentik a vér és nyirokkeringést, javítják az izületek munkáját, segítik a helyes légzés és testtartás kialakítását.

A különféle légzésformák általában két, három és négy ütembõl állhatnak.
A két ütemű a tulajdonképpeni normál légzés, tehát:
• belégzés
• kilégzés

A három ütemű:
• belégzés
• levegő benntartása
• kilégzés

Vagy:
• belégzés
• kilégzés
• torlasztás (vagyis légzésszünet közbeiktatása)

A négy ütemű:
• belégzés
• benntartás
• kilégzés
• torlasztás

Az ütemek lehetnek közel azonos időtartamúak, illetve a benntartás és torlasztás fázisai lehetnek rövidebbek a be- és kilégzés fázisainál. A hosszú (akár több perces) légzésszünetek, ami a jóga különböző fajtáinál általános, a Qigong gyakorlatoknál ritkábban fordulnak csak elő, s akkor is valamilyen speciális céllal. A gyakorlatsort napjában legfeljebb háromszor végzik el, a napkelte, napnyugta és a dél körüli időben (energetizáló hatása miatt van akinek az esti időpont már nem alkalmas). A gyakorlásnak természetesnek és könnyednek kell lennie, csendes, nyugodt, tiszta levegőjű környezetre van szükség.

• Lazítás és elcsendesítés
A lazítás során a gyakorló megtanulja egész testének, minden tagjának elernyesztését, a gyakorlatokat teljesen laza testtel, eleresztve, simán és csendesen kell végezni. Az elcsendesítés az elme nyugalomba helyezése, mikor a gyakorló mentes minden izgalomtól, és nem zavarja külső inger.
A külső és belső lazítás összefügg. Elernyesztett izomzattal könnyebb az elme elcsendesítése, illetve az ideges, feszült állapot áttevődik az izomzatra is.

• Figyelem és légzés egyesítése
A gyakorlatoknál az egyik cél a rendszertelen, felületes légzés egyenletessé, méllyé tétele. A helyes légzésnél a légzési folyamatot a rekeszizom, annak felemelkedése és lesüllyedése irányítja. (A légzés helyessége egyszerűen ellenőrizhető. Feküdjünk a hátunkra valamilyen kemény felületen, úgy, hogy a fejünk ne, vagy csak enyhén legyen alátámasztva, s tegyük egyik kezünket a mellkasunkra, a másikat az alhasi részre. Ha a rekeszizmunk végzi a légzést, csak a has fog emelkedni, amennyiben a mellkasi izomzattal „segítünk rá”, akkor a mellkas.) Az igazi jelentősége ennek abban van, hogy a szándékos, mellkasi légzés esetén a helytelenül feszülő izmok miatt a tüdőnek csak kisebb része tud megtelni levegővel, s ebből következően pusztán a megfelelő légzésforma elsajátítása is növelheti a vitálkapacitást. A gyakorlatok közben támadt kellemes, megnyugtató érzés viszont azt jelenti, hogy a szervezet és a tudat elcsendesítése bekövetkezett.

Tetszett a cikk?
Kérjük értékeld!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Please publish modules in offcanvas position.