Az oldalon cookie-kat és a Google Analytics szolgáltatását használjuk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk a honlapunkon.

Ha kikapcsolja a cookie-kat, annak hatása lehet az oldal működésére. A beállításokat bármikor megváltoztathatja, kérjük ezzel kapcsolatban nézze meg a böngésző információkat, vagy a segítség oldalt.

Hogyan válassz harcművészetet?

• Sok az infó és nem tudsz eligazodni közöttük?
• Odáig eljutottál, hogy vannak övek, meg vizsgák, meg pizsamás keletiek rugdosnak, de a többi érthetetlen katyvasz?
• Segítünk eligazodni!

  KATTINTS IDE  
s olvasd el a továbbiakat!

Nők és önvédelem 1. rész

Amilyen mértékű a különbség nők és férfiak között testalkat, lelki alkat, viselkedés szempontjából, pont ugyanakkora különbség van a nők és férfiak számára alkalmazható harci mozgások között is. Ennek ellenére a legtöbb iskolában mai napig azt látjuk, hogy a nőknek ugyanazokat az alkalmazásokat tanítják, mint a férfiaknak. Hogy súlyosbítsák a helyzetet, legtöbbször még ezeket a technikákat is csak egy másik nővel, vagy egy gyengébb testalkatú férfival próbáltatják ki.

(A cikkben az „Adrenalinizáció”-ra vonatkozó szövegrészt a korábbi cikkemből átemeltem, hogy ne kelljen folyton az előzőleg leírtakra hivatkozni. Ha gondolod, azt a részt átugorhatod.)

De kezdjük az elején! Mik azok az eltérések, amiről beszélek?

• Testalkat
Magyarországon a férfiak átlagmagassága 176,5 cm, amihez vékonyabb testalkat esetén olyan 75 kg súly tartozik. Ugyanez a nőknél 164 cm, amihez 50 kg körüli súly tartozik. Ez 50% plusz a férfiak javára. Ráadásul a férfiak izomtömege arányában is nagyobb a nőkénél. A nők csontjai is kisebbek és vékonyabbak a férfiakénál, a medencecsontjuk viszont arányában szélesebb, hogy alkalmas legyen a gyerekszülésre. Ugyanígy a gyerek miatt a női test több zsírt tartalékol.

Ebből következően a nők általában:
• Kisebb erőt képesek kifejteni
• Sérülékenyebbek (kisebb a fedő izom mennyisége)
• Más a súlypontjuk, mint a férfiaknak
• Rövidebb végtagokkal rendelkeznek

Ezek mind olyan adottságok, amik nagyon nagy mértékben meghatározzák az alkalmazható technikákat!

• Látás:
A nő éleslátásának szöge jóval nagyobb, és a perifériás sávban is élesebben lát, mint egy férfi. Gyakorlatilag a nők többsége ha a szemedbe néz egy lépésről, látja a törzsed egészét, s a lábak nagy részét is. A férfival ellentétben nincs szüksége arra, hogy feltétlenül oda nézzen egyenesen a látni kívánt dologra. Cserébe jellemzően rosszabb a térlátása, mint a férfiaknak.

Férfi támadó többnyire ahhoz szokott, hogy ha a megtámadott nem rutinos küzdő, akkor a szemmozgása elárulja, hogy hová akar támadni. Ez komoly előnyt jelenthet a nőknek.

• „Adrenalinizáció”
Összecsapás, és különféle vészhelyzetek során a szervezet egy „vegykoktélt” termel, aminek legismertebb (legfontosabb) összetevője egy hormon, az adrenalin. Ezért közkeletűen „adrenalin fröccs”-nek, „adrenalin koktél”-nak szokták hívni.
Az adrenalin legfőbb élettani feladata hogy a fokozott izommunkához biztosítsa a megnövekedett energiaigényt:
• Tágítja a vázizmok, a szív, az agy és a máj ereit
• Ugyanakkor szűkíti a bőr, a bélcsatorna, a lép és a vesék ereit
• A raktárakat kiürítve növeli a keringő vér mennyiségét
• Növeli a szívösszehúzódások erejét, a szívfrekvenciát és a perctérfogatot
• Növeli a vércukorszintet
• Fokozza a zsírlebontást is

A szervezet hamar leállítja a működését (leginkább a máj révén), és a vizelettel kiürül.

Az adrenalin koktél hatásának szintjei:

Normális

A mindennapi testi-szellemi beállítottság. Gyakran nem elég éber és felkészült a heves, erőszakos cselekvésre. Ha ebben az állapotban éri támadás, az ember gyakran megbénul, miközben próbál igazodni a történésekhez. Az elme görcsösen értelmezni próbálja a helyzetet, mielőtt cselekedne, ami értékes időbe kerül, ha az embert sérülés érte.
Optimális
Ez az izgalomnak az a szintje, amikor az ember éber és fizikailag is kész a megmérettetésre. Ez az, ahová mentálisan irányítjuk magunkat, amikor gyakorló küzdelemre készülünk – erre való a pszichés felkészülés. Az észlelés maximális, a reakcióidő kiváló, éberen figyelünk, képesen a tervezésre és döntéshozatalra. Növekszik az erő, a robbanékonyság, emelkedik a fájdalomküszöb. Az ember bőre ebben az állapotban rózsaszín, és egészségesnek látszik.

Rossz

A fizikai és mentális készségek jelentősen romlanak.
Fizikailag: Elvész a periférikus látás, „csőlátás” alakul ki, megváltoztatja a mélységérzékelést.
Megzavarja a hallást. A vér visszahúzódik a végtagokból, s a belső szervekben gyűlik össze. Az ember a végtagjait gyengének, nehézkesnek, hidegnek érzi. Előfordulhat, hogy nem érzi az ujjait, nem képes használni a „finommotoros képességeit”, nem lesz alkalmas a precíz technikákra. Elég erős koktél aláássa az összetett motorikus készségeket, a mozgáskoordinációt. Elfelejtheti a kéz-láb összehangolt működését igénylő mozgásokat.
Szellemileg: Az észlelés és az emlékezet szélsőségesen torzulhat. Az idő lelassulni látszik. Megbénulhat, vagy képtelen érzékelni a mozgását. Képtelen irányítani a gondolatait. Cselekvéssor kényszeres ismételgetése. Nem érzi a fájdalom nagy részét. A legtöbb ember láthatóan elsápad.

Borzalmas

Az abszolút fizikai és gyakran mentális bénultság. Időnként a hólyag és végbél feletti uralom elvesztésével is jár.

Az adrenalin hatásmechanizmusa nem az ember mai körülményei alapján született. A „rossz” és „borzalmas” szint csak a mai körülmények között teremt nehéz helyzetet. Mikor egy vadállattal küzd valaki (eredetileg eszközök nélkül), a finommotoros képességeknek nem sok hasznát vette volna. A kevésbé vérző végtag, a tompább fájdalomérzékelés, egy támadó mozdulat egyre erősebb, kényszeres ismételgetése, majd az, hogy hallottnak tűnik, sokkal jobb alkalmazkodás.


Mint ahogy a hólyag és végbél feletti uralom elvesztése, illetve az erős (ideges) hányinger sem a gyávaság jele. Az állatvilágban is gyakori, hogy a küzdelem, vagy ragadozó támadása során ürítenek. Ez a küzdelem korai szakaszában is bekövetkezhet. A szervezet részére ugyanis a teli emésztőrendszer felesleges teher, ami akadályt jelent a túlélésben, és ilyenkor igyekszik szabadulni a tartalmától. A „borzalmas” szinten pedig segít, hogy a ragadozó halottnak higgyen.


Férfiaknál támadás esetén az „adrenalinbomba” azonnal robban. Ha rutinos valaki, akkor azonnal küzdelemre kész helyzetbe kerül. Ez a ritkább. Valószínűbb, hogy valamelyik rossz állapotba kerül. Ez korlátozza a fizikai és szellemi teljesítményt. Mit lehet tenni? Az adrenalint a vér szállítja a testben, amihez kell egy kicsi idő. Valóban kicsi. Úgy szokták megfogalmazni, hogy van egy szívdobbanásnyi időd.


Ha kellően begyakoroltál egy technikát, amit bármikor, bármilyen helyzetben „el tudsz sütni”, s képes rá, hogy megakassza a támadót, akkor megúszhatod. Nyersz egy kis időt. Uralhatod a légzésed. Megőrizheted a mozgásod. Közelebb maradhatsz az optimális szinthez. A támadó felkészült a támadásra, s (többnyire öntudatlanul) az adrenalin koktélt is időzíti. (Mint amikor a verseny előtt „hergelik magukat” a versenyzők.) De ezt az optimális szintet nem lehet sokáig fenntartani. Ha megakasztod, s tudod kicsit húzni az időt, fordíthatsz a helyzeten.


Nőknél más a helyzet. A régi időkben támadás esetén a férfi felvette a harcot, a nő fogta a gyereket és menekült. Ehhez először fel kellett mérni a helyzetet. Tájékozódni kellett. Ezután jött a „koktél”, hogy legyen ereje az izmoknak. Ráadásul hosszabb távú erőfeszítéshez kellett, ezért a nők szervezetében tovább marad meg. Nem csak lassabban indít, de az alkoholhoz hasonlóan (ahol szintén fontos a máj szerepe), lassabban is ürül ki.


Ha nő vagy, ezt a hosszabb bevezetést kihasználhatod. De nem szabad sokat várni. Gyakori, hogy a nők nem lépnek a figyelmeztető jelzésre. A durvább fellépés és az adrenalin pedig „belöki" őket egy bénult, tehetetlen állapotba.


• Cselekvési minta:

Hagyományosan a férfiakra inkább a cselekvés a jellemző. Sok küzdelmi játékuk van, megszokott az összeütközés. Szerencsés esetben csak azt kell megtanulniuk, hogy megkülönböztessék a játék és a harc során alkalmazandó módszereket.

A nők esetében ez problémásabb. Nem jellemző rájuk a küzdelmi játék. Nem is illeszkednek bele olyan könnyen. Vagy túl komolyan veszik, vagy egyáltalán nem érdekli őket. Nem veszik jónéven tőlük az agresszívnak tartott viselkedési formákat. Nem tanítják meg nekik, hogyan kezeljenek agresszív megnyilvánulásokat. Túl sokat agyalnak.

Viszont épp azért, mert nem tanultak meg játszani, ha egy nő kemény, akkor nagyon kemény. Sokkal kegyetlenebbül bánnak el az ellenfelekkel, mint a férfiak. Ha hozzátartozójukat, szeretteiket bántják, az a bénult állapotból is képes kilökni őket.

Nagy előnyük, hogy sokkal érzékenyebbek az úgynevezett „non-verbális” jelzésekre, vagyis a testbeszédre, testi jelekre. A nőket döntően férfiak részéről éri támadás. Egy férfi nagyon nehezen hazudik szemtől-szembe egy nőnek. A testbeszédet ugyanis sokkal nehezebb uralni, tökéletesen nem is lehet. Olyanoknak sem megy, akiknek a foglalkozásához tartozik, hogy nagyon őszintén kell valótlanságokat állítania nagy nyilvánosság előtt (Példákat inkább nem mondanék...). Ha a támadás nem váratlanul történik, mindig akadnak intő jelek, amik figyelmeztetnek arra, hogy ne higyj az illetőnek. Nem szabad ezek felett elsiklani rosszul értelmezett jólneveltségből. Főleg, mivel a statisztikák szerint bizonyos bűncselekményeknél igen nagy arányban ismerik az elkövetőt az áldozatok!


A következő részben folytatom...

Kiss Zsolt

Kung-fu és Qigong oktató,
harcművészeti szakíró

 

Tetszett a cikk?
Kérjük értékeld!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)