Az oldalon cookie-kat és a Google Analytics szolgáltatását használjuk, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújtsuk a honlapunkon.

Ha kikapcsolja a cookie-kat, annak hatása lehet az oldal működésére. A beállításokat bármikor megváltoztathatja, kérjük ezzel kapcsolatban nézze meg a böngésző információkat, vagy a segítség oldalt.

關刀
Guan Dao
Gwaan Dou
(Hadisten kardja)


A Guan Dao a hosszúnyelű szablyákként ismert fegyvertípus legismertebb változata. A hagyomány szerint 關羽 Guan Yu a Három Királyság (i. sz. III. század) idején élt legendás hős volt első használója. Guan Yu-ből a későbbi évszázadokban hadisten lett a kínai néphagyományban 關帝 Guan Di néven. Szobrain és egyéb ábrázolásain mindig páncélosan, kezében a neki tulajdonított fegyverrel ábrázolják.
Első ismert példányai a Song-dinasztia idejéből (960-1279) származnak. Az ábrázolások szerint használták lóhátról is, de főleg a gyalogság fegyvere volt.
Mérete, súlya, formája a gyakorló igényeihez szabva igen nagy változatosságot mutat. Hossza általában használója testmagasságánál kicsit nagyobb, a penge szélessége a normál szablyaszélességtől az alabárdszerű méretekig terjed. A penge hátsó felét horoggal látták el, ami speciális technikákat, kombinációkat tesz lehetővé (lovas lerántása a nyeregből, fegyver elvétele, buktatás, stb.)
A nyél végén gyakori az ellensúly, vagy hegy alkalmazása, ami egyrészről kiegyensúlyozza a fegyvert használat közben, másrészt szintén támadni lehet vele. (eredetileg arra az esetre készültek, hogyha a fejrész letörött, vagy levágták, csak fogást kellett váltani és lándzsaként volt használható)
Viszonylag gyakori, hogy a nyelet és a pengét egyaránt acélból kovácsolták. Léteztek szélsőségesen nagyméretű, 50-70 kg-os példányok is. Ezek használata igen nagy testi erőt és jártasságot kívánt. (Fennmaradt a középkorból több példány is, aminek a súlya 30-40 kg körül volt, s a sérüléseikből egyértelműen látszott, hogy harc közben használták, nem csak gyakorlásra szolgált.) Ma is vannak páran Kínában, akik gyakorolnak ilyen súlyos Guan Dao-val. Az általam ismert legnehezebb változat egy 80 kg-os példány, amit az egyik Tianjin-ben élő ujgur család stílusában szereplő formagyakorlathoz használnak.
Hossza és széles pengéje rendkívül erőteljes, nagy lendületű csapásokat tesz lehetővé. Ezt kihasználva inkább a széles, nagy ívű csapások, körkörös forgatások a jellemzőek rá. A Guan Dao esetében kivált fontos a jó lábtechnika, s hogy a fegyver ne éljen külön életet a testtől. Főleg a súlyosabb példányoknál fontos, hogy használója képes legyen folyamatosan mozgásban tartani.
E nélkül is a nehezebben tanulható fegyverek közé tartozik. Nem véletlen, hogy manapság inkább csak a könnyebb, rövidebb változatait használják.
Igazi csatafegyver, kiválóan alkalmas a több ellenfél elleni harcra. Segítségével alkalmazói a páncélozott katonákkal, lovasokkal szemben is eredményesen harcolhattak.
Bizonyos típusai Koreában, Vietnámban és Japánban is elterjedtek, de leginkább a kínai harci művészeteknek maradt tipikus fegyvere.

Guan Dao 01

Guan Dao 02

Guan Dao 03

Guan Dao 04

Tetszett a cikk?
Kérjük értékeld!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)