Hat és fél pontos bot és Nyolc vágásos kard

A hagyomány szerint a Wing Chun-t a Qing dinasztia ellenes lázadók kiképzésére szánták. Ezt a stílus által használt fegyverek is igazolják. A stílusban csupán két fegyver kapott helyet. Ezek a páros rövid kard és a hosszú bot. Mivel a Qing kormányzat a fegyvereknek még a birtoklását is halállal büntette, így szempont volt a fegyverek könnyű rejthetősége, illetve álcázhatósága. A kantoni rövid kard, vagy kettős rövid kard mérete és formája szinte teljesen megegyezik a minden háztartásban megtalálható húsvágó bárddal, az egyedüli különbség, hogy a kardon egy markolatkosár is található, ami egyrészt védi a kezet, másrészt segíti a gyors fogásváltásokat. Így szükség esetén a húsvágó bárdot is használhatták fegyverként; illetve a markolatkosár felhelyezésével könnyen átalakíthatták harci célokra. A bot még ennyire sem feltűnő fegyver, hisz a mindennapokban a teherhordó rúdtól a vándorbotig sokféle célra használták.

六點半棍
Luk dim bun gwan
(Liu dian ban gun, Hat és fél pontos bot)

A Luk dim bun gwan egyike a leghíresebb déli „Egyfejű hosszú bot” (Daan tau gwan, Dan tou gun) gyakorlatoknak. Ezen kívül még az „Áramló víz hosszú bot” (流水棍 Lau seui gwan, Liu shui gun), a „Balkezes halász hosszú bot” (左手釣漁 Jo sau diu yu gwan, Zuo shou diao yu gun), az „Ötödik fiú nyolc trigram hosszú bot” (五郎八卦棍 Ng long baat gwa gwan, Wu lang ba gua gun), valamint a „Szilvavirág bot” (梅花棍 Mui fa gwan, Mei hua gun) formákat szokták említeni.
A fegyver előírás szerinti mérete hét láb és két hüvelyk (azaz 237,6 cm, a lovassági lándzsa mérete). A gyakorlattól és a gyakorló igényeitől függően ettől eltérő méretű, a 8 láb hosszútól (264 cm) a feltartott kéz középső ujjának végéig érő hosszig sokféle változat létezett. Páros gyakorlásra gyakran még ennél is rövidebb, kevésbé rugalmas botot használnak, hogy csökkentsék a sérülésveszélyt. A Wing Chun hosszú bot használata igen sajátos és felismerhető. A hosszú bot használatának gyakori eleme a nagy, széles ívű technikák alkalmazása. A Wing Chun-ból ez viszont szinte teljesen hiányzik. Itt inkább a gyakori szúrás, a bot testen forgatása, elvezetésből visszatámadás a jellemző. Ennek az az oka, hogy ez nem egy tiszta bottechnika, hanem egy lándzsavívással kombinált bottechnika. Valószínűleg azért, mert így volt egy hatékony bothasználatuk is, illetve szükség esetén a botra lándzsahegyet illeszthettek, s lándzsaként használhatták.
A régi Kínában a lőfegyverek elterjedéséig a lándzsa volt a távolsági fegyver (a puskát ezért nevezték el qiang-nak, vagyis lándzsának).
Valószínűleg nem egy tiszta lándzsatechnika volt az alap, hanem egy lándzsatechnikára épülő bottechnika, az „Ötödik testvér nyolc gua botja”.

Hogy is nézett ez ki a gyakorlatban?
A XIII. században a Déli Song dinasztia egyik tábornoka a mongolok hatalomra kerülésekor kolostorban rejtőzött el. A tábornok a lándzsatechnikájáról híres Yang családból származott. A lándzsát a papi léthez jobban illő botra cserélte. De hogy ne vesszen el a családi stílus, létrehozott egy új gyakorlatot, ami a papi bottechnikát és a lándzsastílust egyesítette. A formagyakorlat a Ng long baat gwa gwan, vagyis az „Ötödik fiú nyolc gua botja” nevet kapta (Apjának hét fia volt, s ő volt az ötödik közöttük.). Ez a forma azután szerzetesi körökben fennmaradt.

A hagyomány szerint Ji Sin apát Leung Yi Tai-t megtanította a shaolin-i „egyfejű“ bottechnikára. Véleményem szerint a Wing Chun bottechnikája a shaolin-i bot és az „Ötödik fiú nyolc gua botja” technikájából lett kialakítva. Bármennyire is megváltoztak mára a Wing Chun különféle stílusainak botformái, minden általam ismert formában fellelhetőek az „Ötödik fiú nyolc gua botja” jellegzetes mozdulatai. (Hogy pontosabb legyek, a legjellemzőbbnek tartott Wing Chun bottechnikák mind az „Ötödik fiú nyolc gua botja” mozdulatai.)

És még egy fontos elem:
Gyakran említik, hogy a Wing Chun ragadós bot speciálisan a Wing Chun-ra jellemző technika. Részben igazuk van. Ugyanis csak a Wing Chun-ban van ragadós bot, minden más stílusban, ahol ezt a technikát gyakorolják, ragadós lándzsának hívják.

(Az előző századforduló környékén a Wing Chun bottechnikájából visszakerült néhány elem az „Ötödik fiú nyolc gua botjába”. Lam Sai Wing megváltoztatta a formagyakorlatot, s beillesztette a Wing Chun forma egy részét. A beillesztett rész egy fogásváltás után következik, majd egy újabb fogásváltással tér vissza az eredeti formához.)

S hogy miért is „Hat és fél pontos bot” az elnevezése?
A Wing Chun bottechnikája hét alaptechnikára épül. Az egyik magyarázat szerint a körözés csak fél technikának számít, innen származik az elnevezés. Valójában a titkos társaságokban, aminek a Wing Chun gyakorlói is tagjai voltak, a hetes szám tabunak számított, ugyanis a Shaolin kolostort eláruló egyik szerzetes Chat Ma, vagyis „hetedik” Ma volt, s ezért a társaság tagjai kerülték a hetes szám nevének kiejtését. (Kínában nem ritkák a névtabuk. Így például egy gyermek nem ejthette ki, s nem írhatta le apja, vagy anyja személynevét, tilos volt kiejteni az uralkodó személynevét, még akkor is, ha nem vele kapcsolatban használták volna, illetlenségnek számított valaki előtt kiejteni az ő, vagy az apja személynevét, és így tovább.)

A Wing Chun-ban a botot erősítésre, s az erőkivezetés gyakorlására is használják. Erre a célra létezik néhány, a formagyakorlatra épülő gyakorlatsor. Az erősítéshez többnyire a szokásosnál vastagabb és nehezebb, de rugalmas hosszú botot használnak.

八斬刀
Baat jaam dou
(Ba zhan dao, Nyolc vágásos kard)

Eredetileg csak a „Nyolc vágásos kard” tartozott a rendszerbe. A rövid kard méreténél fogva könnyen rejthető, alkalmas a szűk, városi környezetben folytatott harcra, ugyanakkor a csatamezőn is megállja a helyét. Nagyobb tömegben alkalmasabb eszköznek bizonyultak hosszabb társaiknál, ugyanakkor szélesebb (legalább egy tenyér széles) voltuk miatt megmaradt a csapáshoz/vágáshoz szükséges súly. Hosszuk többnyire az alkarhoz alkalmazkodik, vagyis fordított tartásban a teljes alkart fednie kell, plusz annyival hosszabbnak kell lennie, hogy a kiálló résszel még szúrni lehessen.
Használói képesek a zárt alakzatban harcoló, hosszú szálfegyvert használó egységek megbontására (a reguláris katonai egységek jelentős része ilyen alakulatokból állt).
A páros rövid kard a mandzsu ellenes titkos társaságokkal kapcsolatban lévő déli stílusokban általánosan megtalálható. S az azonosságok mellett minden stílus egy kicsit a saját képére formálta, a saját kartechnikáit használja. Így a Wing Chun kéztechnikáinak egy része is visszaköszön a Baat jaam dou gyakorlatokban. Megtalálható a Jaam sau (Vágó kéz), Gaan sau (Elválasztó kéz), Fak sau (Törlő kéz), Taan sau (Széttáró kéz), Gwan sau (Bot kéz), stb. fegyveres változatai, s itt is gyakori az egyidejű védés és támadás.

Tetszett a cikk?
Kérjük értékeld!

1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Rating 0.00 (0 Votes)

Ezeket a cikkeket is érdekesnek találhatod:

Yip Man
Lok Yiu
Lou Man Gam

A Wing Chun iskolái
A Wing Chun 8 alapelve
A Wing Chun "kődalok"